Technológiák

Injektálásos technológia folyamata

E technológia alkalmazásával - napjaink környezetvédelmi követelményeinek megfelelően, környezeti lehetőségeinkkel egyensúlyban - oldható meg gazdaságosan és környezetbarát módon a biológiai szennyvíztisztítás során keletkező sűrített szennyvíziszap, vagy az állattartás során keletkező hígtrágya szállítása, átmeneti tárolása, mezőgazdasági felhasználásra való előkészítése és talajfelszín alá juttatása.


Az eljárással a max. 5-6% szárazanyagtartalmú, a mezőgazdasági hasznosítás feltételeinek megfelelő kommunális szennyvíziszapot, vagy az egyéb szervesanyag tartalmú folyadékot, pl. hígtrágyát a természetes körfolyamatba juttatjuk vissza, melynek során szükség szerint adalékanyagok hozzáadásával komplex mezőgazdasági hasznosítás érhető el környezetszennyezés nélkül.

     

 

Az injektálásos technológia korrekt alkalmazásával, biztosítva az anyag és energia körfolyamatok zavartalanságát és egyensúlyát, a természeti erőforrások megújulási képességükön belüli felhasználásával megakadályozható a káros következményekkel járó környezeti igénybevétel, környezetterhelés kialakulása.

1. A szennyvíziszap szállítása

A szennyvíztisztító telepeken általában rendelkezésre álló korlátozott tárolókapacitás miatt a (naponta) keletkező szennyvíziszap szükség szerint naponta vagy meghatározott időközönként kerül elszállításra az erre a célra létesített tárolómedencékbe.
A szállítás olyan speciális, kettős zárhatóságú tartálykocsikkal történik, amelyek a vonatkozó munka-, környezetvédelmi- és egészségügyi előírásoknak egyaránt megfelelnek. Az ilyen speciális zártláncú szállítással nagy biztonsággal kizárható a környezet szennyezése és a fertőzésveszély is.

 

 

 

2. Átmeneti tárolás
 

A szennyvíztisztító telepről elszállított szennyvíziszap a szennyvíztisztító telephez legközelebbi, alkalmas elhelyezési területen kialakított, a környezettől védőkerítéssel izoláltan elzárt, pótlólagos műszaki védelemmel (szigeteléssel) ellátott medencékben kerül mindaddig tárolásra, ameddig végleges kihelyezése meg nem történik.

Ezek a tárolók darabonként 800-1.500 m3 hasznos térfogatúak. Feladatuk, hogy az iszapelvitel a szennyvíztisztító telepekről azon időszakokban is folyamatos lehessen, amikor injektálni nem lehet.

   

 

A szennyvíztisztító telepen meglévő, megfelelő tárolókapacitás (legalább negyedéves keletkező iszapmennyiségre elegendő) esetén elképzelhető az átmeneti tárolók megépítésének elhagyása, amennyiben az injektálás időszakaiban a nagyteljesítményű injektálógép folyamatos kiszolgálása a szükséges szállítókapacitás mobilizálásával megoldható.

  3. Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásra való előkészítése

Adott esetben az akár fél, vagy max. egy évig tárolt szennyvíziszap - elsősorban a szárazanyag leülepedése miatt - végleges kihelyezése előtt homogenizálásra szorul. Az együttműködő mezőgazdasági partner ilyen irányú igényei esetén ekkor lehetőség van táperőt növelő, vagy talajjavító adalékanyagok bekeverésére is.

 

   

 

Optimálisan kialakított tárolómedencék megépítését feltételezve a homogenizálást és a pótlólagos adalékanyagok bekeverését nagy hatásfokkal Bauer típusú hígtrágya keverővel tudjuk elvégezni.

4. Szennyvíziszap talajfelszín alá juttatása

A tárolókban gyűjtött, ill. átmenetileg tárolt és a végleges kihelyezésre előkészített szennyvíziszapot a technológia utolsó fázisaként beinjektáláljuk a talajba. A középmély talajlazítással egymenetben a talajfelszín alá injektált szennyvíziszap természetes tápanyagai (P,N,K nyomelemek) így közvetlenül hasznosulnak, növelve a talaj táperő értékét, egyben csökkentve a táperő fenntartásához szükséges műtrágya mennyiségét.

 

 

A talajfelszín alatt 13-18 cm mélyen, a növény számára legjobban hasznosuló gyökérzónába (vagy a mélylazítást előnyben részesítve max. 50 cm mélyen) végezzük a beinjektálást, amellyel csökken a nitrogénveszteség, egyben javítjuk a talaj vízháztartását, levegő és hőgazdálkodását.
Az injektálás célgépe amerikai gyártmányú (Terra Gator) önjáró injektálógép, amely az alvázára szerelt tartályába saját maga szívja fel az átmeneti tárolókból a szennyvíziszapot, azt kiszállítja az elhelyezési területre, majd beinjektálja a talajba. Mivel az anyag azonnal a talajba jut, nincs szaghatás, nincs számottevő levegőszennyezés, vagyis a fertőzés- és egyéb környezetszennyezés veszélye a minimálisra csökkenthető.

 

   

 

Az iszap és az elhelyezési terület talajtani vizsgálati eredményeinek ismeretében meghatározott dózis a gép elektronikus szennyvíziszap adagolóján beállítható, ezzel az iszap a növénykultúra igényének megfelelő mennyiségben juttatható ki. A gépen lévő számítógép ellenőrző és adatrögzítő rendszerével a technológiai és környezetvédelmi előírások nagy biztonsággal tarthatók, korszerű és speciális konstrukciójával az alacsony talajnyomás, a nagy teljesítmény az EU normák szerint biztosított.

 

 

 

A kommunális szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása szigorúan ellenőrzött folyamat. A rendszer megtervezése, kiépítése és az elhelyezés megkezdése előtt engedélyeztetési eljárást kell folytatni, amely a földtulajdonosi és földhasználói hozzájárulások beszerzését követően a talajvédelmi terv elkészítésével kezdődik. Az elhelyezési területeken megfelelő sűrűséggel talajszelvény feltárásokat kell végezni. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok alapján állapítható meg a terület alkalmassága. A tárolók elkészítése érdekében azok megépítése előtt (és azok helyén) szükség van több méter mélyen, a talajvíz rétegeinek eléréséig a talaj mechanikai feltárására is. A végső engedélyt az injektálásra a közegészségügyi-, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi-, valamint a környezetvédelmi-,

természetvédelmi- és vízügyi szakhatóság hozzájárulásával az illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságok adják ki.

A talajvíz védelme érdekében indokolt esetben figyelőkutakat kell építeni a tárolók mellett, de sérülékeny vízbázis esetén az elhelyezési területen is. Ezek mintavételezése, a víz vizsgálata rendszeres. Folyamatos a kihelyezés előtt az átmeneti tárolókban gyűjtött iszap laborvizsgálata is. További fontos eleme a biztonságnak, hogy nyersen emberi fogyasztásra kerülő termékek az injektálást követő első vegetációs ciklusban nem termelhetők, a számításba veendő esetleges kórokozók talajbani túlélése így kellő biztonsággal kizárt.

A talaj szennyezésének megakadályozása, a károsító anyagok feldúsulásának és a fertőzés veszélyének elkerülése miatt talaj utóellenőrzéseket kell végezni. Ezzel is megakadályozható a nehézfémek feldúsulása, a mikrobiológiai-parazitológiai fertőzés. További fontos eleme a többlépcsős vizsgálati monitoring rendszernek, hogy a növényzet és a termés laboratóriumi utóellenőrzése is folyamatos.

A kommunális szennyvíziszap és állati hígtrágya injektálásos mg-i elhelyezésével környezetkímélő módon hasznosítunk egy, a mezőgazdaság számára még értékes anyagot. Az örök természeti körforgásba illesztve az előírt terhelési paraméterek betartásával az injektálási folyamat a károsító anyagok feldúsulásának veszélye nélkül akár száz évig is folytatható. A kihelyezett szennyvíziszap a talaj mikroorganizmusai és a növények tápanyagcseréje folytán lebomlik, tápanyagai hasznosulnak.